Szabó Irén - Szeitz Krisztina : MONDJ IGENT...!

Tudnál-e csendesen hozzám bújni,Esténként kedvesen átölelni,Hallgatni a madarak énekét,S megcsodálni a fényt s a naplementét?

Tudnál-e esőben is nevetni,Egy szúrós fenyőfát megölelni,Élvezni a pillangók táncát,S átélni két ember valós nászát?

Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,Könnyezve sírni az örömtől,S kitárni felém a szívedet, hogy megsimogathassam a lelkedet?

Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál...Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.

Tudnál-e egy szempárból olvasni,S benne a csillagot meglátni,Egy érintéseddel átadni, Mit szavakkal nem tudsz elmondani?

Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,Alamizsnát, ha kell elfogadni,Tárgyat s pénzt eszköznek tekinteni,S a földet ajkaddal érinteni?

Tudnál-e virágot nem letépni,Színét és illatát megérezni,Szirmait boldogan megcsókolni,S beteg állatot megsimogatni?

Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál... Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.

Tudnál-e dalt hallani viharban,Melegedni szivárvány sugárban,Meghallani csendben a szív szavát,S átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?

Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek, Nem sírni akkor, ha elfelednek,Köszönni, ha nem köszönnek,S tanulni abból ha megköveznek?

Tudnál e sötétben fényt keresni,Szavak és tárgyak nélkül szeretni,Legyőzni izzó tűz parazsát,Szeretni engem, Istent, és bárki mást?

Mondj igent, s akkor talán, a boldogság egyszer majd rád talál...Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál

Mondj igent, s akkor talán, a boldogság egyszer majd rád talál...Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.