"Légy aki vagy, és mondd ki, amit érzel, mert akiket ez zavar, azok úgysem számítanak, akik számítanak, azokat úgysem zavarja."

„VALAKIT SZERETNI AZT JELENTI: EGY MÁSOK
SZÁMÁRA LÁTHATATLAN CSODÁT LÁTNI!”
Francois Mauriac

Ez egy elgondolkodtató kis történet... érdemes elolvasni!

Volt egyszer egy 17 éves srác, aki az anyukájával élt és rákos volt.
Egy napon sétálgatott a városban és az egyik zeneboltban meglátott egy nagyon szép lányt. Bement, de nem tudott megszólalni.
A lány megkérdezte tőle: segíthetek?
Erre ő nem is nézte, hogy milyen CD-t vett ki és mondta, hogy azt kéri. A lány kérdezte, hogy becsomagolja-e? Erre azt felelte a fiú: igen.

A lány bement a raktárba és becsomagolva adta át a CD-t. És a srác onnantól kezdve naponta vett egy CD-t. Egy idő után vett egy szekrényt a sok CD-nek. Meg akarta hívni a
lányt, de nem merte, úgyhogy egyik napon otthagyott egy cetlit a boltban a telefonszámával. Amikor a lány felhívta, a srác anyukája vette fel, és elmondta, hogy a srác épp aznap meghalt.

A lány mesélt a CD-kről, és a nő megtalálta a szekrényben a sok-sok CD-t becsomagolva. Kibontott egyet és talált benne egy üzenetet: nem megyünk valahova szórakozni együtt? És minden CD-ben ugyanaz az üzenet volt.

Csak a srác nem volt elég figyelmes, és így nem jött össze neki.

Szóval, ha szeretsz valakit, mondd meg neki, mielőtt túl késő lenne.

Ne félj kifejezni önmagad. Nyújtsd ki a kezed, és mondd meg a másiknak, hogy mit jelent számodra.
Mert mire eldöntöd, hogy melyik a megfelelő időpont, már túl késő lehet.

Ragadd meg a napot, soha ne sajnálkozz.

„Nem elhatározás kérdése, kibe zúgsz bele. És ez így van rendjén. Ha szeretsz valakit, hát szeresd!”
Hans Schulz Szívem érted rapes c. film

"Út nélkül nem járhatsz,
Igazság nélkül nem láthatsz,
Élet nélkül nem élhetsz..."

Vagy szeret az ember, vagy szeretik. Ezt a váltóáramot a természet kérlelhetetlen következetességgel szervezte meg. Az összhang legtökéletesebb és legszerencsésebb formája, mikor az egyik különösebb lázadás nélkül tűri, hogy a másik szeresse.

"A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el, és azokat a kéréseket is meghallja, amelyeket nem mertek kimondani." (Szent-Gály Kata)

Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer: a jelent.
Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat, amelyben élünk, amikor szeretünk.
Amikor együtt tudunk élni jó és rossz tulajdonságainkkal, akkor élünk együtt saját énünkkel.
Mindenkinek van egy árnyékénje. Hatalmadban áll a választás fény és árnyék között. Az árnyék nem azért lakozik benned, hogy elsötétítse a fényességet, hanem, hogy felhívja figyelmedet tökéletlenségeidre. Az erénynek csak egy fajtája van - az erény; a gonoszságnak ellenben számtalan.
Szeretnünk kell mások tévedéseit, hiszen a saját tévedéseinkbe egyenesen szerelmesek vagyunk.
Senki sem tökéletes, tudd ezt magadról is. Ha saját vétkeidet csupán apró botlásnak tartod, fogadd megértéssel mások hibáit...

Valahova vágytam, és évek múltak el,
tudom, odaértem, de most mégsem érdekel.
Fura ez az érzés, de mégis jó nagyon,
becsukom az ajtót és a múltat itt hagyom.

Valahova vágytam, kerestem sok csodát,
de mikor odaértem, már mentem is tovább...
Teljesült az álmom, de tudtam túl kevés, amikor a végén úgy fájt az ébredés.

Élünk és nem látunk a vágyainknál tovább.
Hidd el, hogy többet ígér a világ.

“Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.” (Buddha)

"A könnyek mennyisége a földön változatlan. Mihelyt valaki abbahagyja a sírást, másvalaki máshol sírva fakad. Ugyanez a törvény érvényes a nevetésre is."

“Tudd, hogy szavadat félreérthetik. Olykor tetteidet is. A félreértés épp úgy hozzátartozik az emberhez, mint fához a levél, tengerhez a víz, törzshöz a kar, fejhez a gondolat. A félreértés oly természetesen jár-kel a világban, mintha együtt született volna a megértéssel. Ne magyarázkodjunk, ne szépítsük a történetet. Az igazság aranyból van és kiállja az idő próbáját.” (Tatiosz)

Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is.
Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint!
Akinek célja. a helyes élet, annak eszköze. az emberség..

"Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata, amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik. A lehetőség benne van a reggelekben."
(Baldwin, Monica)

"Lásd a világot egy homokszemben, A mennyországot kis virágban,
Őrizd a végtelent két kezedben,
Az örökkévalót egy órában!"

/William Blake/"

Amikor megcsalják az embert, az váratlan seb. Ha jól fogod ismerni a szívedet, ez sosem fordul elő. Mert ismerni fogod az álmait, vágyait, és tudni fogod, mihez kezdj velük. A szíved elől sosem menekülsz el. Ezért jobb hallgatni rá, hogy sose kapjál váratlan sebeket.

Paulo Coelho

Paulo Coelho: A ceruza meséje

A gyermek nézte a nagyapját amint levelet ir. Egy adott pillanatban megkérdezte tőle:
- Olyan mesét irsz, ami velünk megtörtént? Vagy talán egy rólam szóló történetet irsz?
Nagyapja, félbe hagyta az irást és mosolyogva ezt mondta unokájának:
- Igaz, rólad irok. Azonban a szavaknál fontosabb a ceruza amivel irok. Szeretném, ha ilyen lennél te is amikor megnősz.
A gyermek értetlenkedve nézte a ceruzát, mivel semmi különöset nem látott rajta.
- De ez olyan mint az összes többi ceruza, amit életemben láttam!
- Minden attól függ, hogyan nézed a dolgokat. A ceruzának öt értéke van, amit ha sikerül megtartanunk, olyan emberré válunk, aki egész életében békében fog élni a világgal.

Első érték: Tehetsz nagy dolgokat, de soha nem feledd, hogy létezik, egy lépteinket vezető Kéz. Ezt a kezet Istennek nevezzük és Ő vezet mindig kivánsága szerint minket.

A második érték: Időnként abba kell hagynom az irást, hogy meghegyezzem a ceruzát. Ez kevés fájdalmat okoz a ceruzának, azonban végül élesebb lesz. Tehát el kell tudnod viselni a fájdalmakat, mivel ezek tesznek jobbá téged.

A harmadik érték: A ceruza megengedi nekünk a radir használatát, hogy kitörüljük azt ami téves. Meg kell értened azt, hogy kijavitani egy dolgot, nem jelent feltétlenül rosszat, a legfontosabb az, hogy megmaradjunk az igaz/egyenes uton.

A negyedik érték: A ceruzának nem a fája vagy külső formája a fontos, hanem a benne lévő grafit. Ugyanigy gondozd azt ami benned történik.

És végül, az ötödik érték: mindig nyomot hagy.
Neked is tudnod kell, hogy bármit teszel is életedben, nyomokat fog hagyni, ezért meg kell próbálnod minden tettedet tudatositani.

"Ma kezdődik az életed hátralévő része."
Charles Dederich

"Minden kis viaszgyertya megtanít arra, hogy egy kis melegért, fényért érdemes tövig égni, mert a kis dolgok fénye az, ami bevilágítja életünket."
Molnár Ferenc

Akarok! egy kemény, rövidke szó
ebben benne van az egész életem
E szó mögött sok, nehéz harc rejtőzik,
e szó miatt még sokat könnyezem.
De történjék bármi
ha az egész világ fog ellenállni,
vagy ha egyedül is maradok
mindent legyőzve mégis AKAROK.

"Ha nem eléggé adod át magad az életnek, az olyasmi, mintha falon keresztül akarnál ölelkezni. Az élethez ugyanúgy viszonyulj, mint a szerelemhez. Vedd azt könnyebben, természetesebben, merészelj könnyezni, mámorosodni. Kedvesgesd, míg élvezitek egymást, és szépen engedd el, ha távozni kíván."
Vavyan Fable

A magány nem más, mint félelem az élettől."
Billy és Mandy kalandjai a Kaszással c. rajzfilm

"Lásd a világot egy homokszemben,
A menyországot egy vadvirágban,
Tartsd a végtelent két kezedben,
Az örökkévalóságot egy órában."
William Blake

"Mindig csak készülődünk arra, hogy élni fogunk, de sohasem élünk igazán."
Ralph Waldo Emerson

"Életedet nem az határozza meg, hogy az mit hoz számodra, hanem az, hogy te hogyan állsz hozzá."
John Homer Miller

"A világ és minden, ami benne van, csak annyira gyönyörű, amennyit Te észreveszel belőle."
Ismeretlen

"Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk."
Mark Twain

"Meghalni sokféleképpen lehet. Inkább azon gondolkodj el, hogyan élj!"
A másik én c. film

"Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt."
Akhilleusz Tatiosz

"Csak olyat mondj, amit valóban úgy is gondolsz. Az élet rövid, nem szabad tönkretenned azzal, hogy folyton a következményeken aggódsz. Teljes, intenzív és boldog életet kell élned, akár egy nyitott könyv, amely elérhető bárkinek, aki bele akar olvasni."
Osho

"Amikor távol vagyunk a szeretett lénytől, minden járókelő őrá emlékeztet."
Paulo Coelho - Tizenegy perc

"Ki szabad igazán? Az, aki nem rabja saját szenvedélyeinek, és mások szeszélyeinek."
Mikhail Ivanovich Glinka

"Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni."
Anatole France

"A jókedv olyan, mint egy villámlás, amely egy tündöklő pillanatra áttör a felhők sötét takaróján. A vidámság napfényt lop a gondolataidba. "
Joseph Addison

"A boldogság csak egy-egy rendkívüli pillanat,
legfeljebb perc. A többi csak a rávaló emlékezés."
Dallos Sándor

"Ne várjunk a nevetéssel, amíg boldogok leszünk, mert különben félő, hogy meghalunk, anélkül, hogy nevettünk volna."
Jean de La Bruyére

"Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. Ha nincs bennünk nyitottság, akkor a legvonzóbb társ szépsége is megfakul, és a legörömtelibb dolgok is unalmassá válnak."
Ole Nydahl

Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akikkel együtt akarsz lenni, akikkel együtt kell lenned; olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.
Stephen King

Barátaival bárki könnyebben viseli el a legnagyobb szerencsétlenséget, mint egyedül a legnagyobb jólétet.
Khrüszosztomosz

Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni. Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz. Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz.
Wass Albert
Te és a világ (Szorgalom és restség)

Aki képes haszontalanul elherdálni egy órát még nem jött rá, milyen értékes az élet.
Charles Darwin

A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.
Heinrich Heine

Azért, hogy szabadon, boldogan élhess, fel kell áldoznod az unalmat. Nem mindig könnyű ez az áldozat.
Richard Bach
Illúziók

Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
Wass Albert
Te és a világ (Vágy és öröm)

A bölcs nem kesereg azon, ami nincs, hanem annak örvend, amije van.
Démokritosz

Arra kell gondolnunk, hogy a boldogság nem a nagy vagyonon alapul, hanem a lélek jó állapotán.
Arisztotelész

Semmi sem olyan egyszerű és titokzatos, mint a kedvesség.
Osvát Ernő

“Élni való minden élet,
csak magadhoz hű maradj
veszteség nem érhet téged
ha az leszel aki vagy.”

(Goethe)

“Most valósággá válik minden édes remény,
Mely ott ég a szívünk rejtekén.
Az élet tárt karokkal vár,
Hogy szép lesz-e, csupán rajtunk áll.”

(Antoine de Saint Exupéry)

“Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol.
Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek.
Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek,
melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz
vagy a rikkantó tavaszi erdőbe.
Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.
Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van.
Minden út összefut végül egyetlen közös célban.
S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk,
csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak,
országutak és ösvények sokaságát,
melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz.
Igen, az utaknak értelmük van.
De ezt csak az utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.”

(Márai Sándor)

“Az emberi természet olyan, hogy mindennél jobban szereti azt,
ami elveszett:
annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk,
hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt.”

(Seneca)

“Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.”

(Anatole France)

“Minden ember legmélyebb érzelmi szükséglete,
hogy szeressen és viszontszeressék.
Ha érezzük mások szeretetét,
képessé válunk a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozására,
ennek hiányában azonban csupán a túlélésért küzdünk.”

(Gary Chapman)

"Az igazán nagy dolgok az apró rezdülésekben érhetők tetten.
Mennyivel szegényebb a tenger végtelen felszíne,
ha nem fodrozzák hullámok, mennyivel egyhangúbb a kék ég,
ha nem csipkézik apró felhők, és milyen halott az erdő is,
ha a fák ágain nem fészkelnek madarak,
a fűben nem nyüzsögnek parányi bogarak.
Ilyen a lélek is:
ha nem figyelünk az alig észrevehető, apró örömökre,
az élet szépségének legjavát veszthetjük el. "


(Elisabeth Lobber)

Egy ember akkor is lehet boldog, ha semmije sincs,
és látszólag semmi oka a boldogságra. (...)
A boldogsághoz nem kell se rang, se vagyon, se kényelem,
a boldogsághoz egyvalami a fontos,
a tartósan jó közérzet.

(Jean-Pierre Montcassen)

"Az élet minden csatája arra jó, hogy tanuljunk valamit belőle,
még azokból is, amelyeket elveszítünk."
(Az ötödik hegy)


"Az életben épp az az érdekes,
hogy egy-egy álmot valóra lehet váltani."
(Az alkimista)


"A világ azoknak a kezében van, akiknek van bátorságuk álmodni,
és akik vállalják a kockázatot, hogy az álmaik szerint éljenek
- mindenki a maga tehetsége szerint."
(A valkűrök)


"Ha olyan a múltad, hogy elégedetlen vagy vele,most rögtön felejtsd el.
Képzelj más történetet az életednek,és higgy benne.
Csak azokra a pillanatokra gondolj, amikor sikerült a terved,
és ez az erő majd segíteni fog, hogy elérd, amit akarsz."
(Az ötödik hegy)

Ösvény


"Sokszor éreztem magam megsebezve,

amikor elvesztettem azokat a férfiakat, akikbe szerelmes voltam.

De ma már biztos vagyok benne, hogy senki sem veszített el senkit,

mert senki nem is birtokolhat senkit.

Ez az igazi szabadság megtapasztalása:

bírni a legfontosabb dolgot a világon, anélkül hogy birtokolnánk."

(Tizenegy perc)

A barát kincs
Baráthoz akkor fordulunk,
Ha kell aki felvidítson.
A barátot nagyra tartjuk,
Hiszen kincs, nem holmi limlom.
Barát, aki életünkbe
Hoz száz örömöt és csodát.
Ha van barátod, majd meglátod,
Egyre szebb lesz a világ.

“Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!”
(Mark Twain)

"Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldogok legyen az ember."
(Lev Tolsztoj)

"Amit elképzelünk, arról soha nem szabad lemondanunk!"
(Barker,Clive)

“Senki sem magától lett olyan, ami. Mind ezernyi más emberből vagyunk.
Bárki, aki valaha is kedvességet tett nekünk vagy bátorítóan szólt hozzánk
része lett a mi karakterünknek, gondolatainknak, és sikereinknek is.”
(George Matthew Adams)


"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás,
sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet."
(Madách Imre)

„A szerelem az egyetlen olyan dolog, ami akkora fájdalmat okozhat nekünk,
hogy aztán félünk újra szeretni.”
(Játszd újra az életed c. film)


„A szerelembe - mondják - belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér."
(József Attila)


"A szerelem szenvedély, megszállottság mely nélkül nem lehet élni."
(Ha eljön Joe Black c. film)

" Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán."
(Johann Wolfgang von Goethe)

„Az öröm abban a pillanatban születik meg, amelyben felhagysz saját boldogságod keresésével és megpróbálsz másokat boldoggá tenni!”
(M. Quist)

A szeretetnek melege van a természet hidegében,
világossága van az élet sötétségeiben,
és a szeretetnek ajkai vannak,
amik mosolyognak velünk az örömben,
és lecsókolják könnyeinket a fájdalomban.
Gárdonyi Géza

A nő azt akarja, hogy ok nélkül, "miért" nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.
Amiel, Henri-Frédéric

Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár.
Máté Péter

Az idő...
túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.
Van Dyke, Henry

A szeretet az a nyelv, amelyen a vak láthat, a süket hallhat.
Wildmon, Donald E.

Szeretni annyi, mint sebezhetővé válni. Bárkit szeretsz, a szíved bizonyára elszorul, és esetleg meg is szakad. Ha biztos akarsz lenni abban, hogy sértetlenül megőrzöd, nem szabad odaadnod senkinek. Gondosan csomagold be hobbikba és apró élvezetekbe; kerülj minden bonyodalmat, biztonságosan zárd be önzőséged ládikájába vagy koporsójába. És abban a ládikában a szíved elkezd változni.
Kemény, törhetetlen és visszalágyíthatatlan lesz.
Lewis, Clive Staples

A szeretet olyan, mint a háború.
Elkezdeni könnyű, befejezni nehéz.
Brashares, Ann

Az ember könnyen lesz önző, ha nagyon szeretik.
Kaffka Margit

Az unalom, az élet betegsége. Meggyógyításához kevés kell: szeretni valakit, vagy akarni valamit.
Vigny, Alfred de

A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos, hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.

Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A nagy találkozások, a lélek közeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.

Szeretet nélkül az élet: halál.
A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyíthatja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk.
Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább.

Nem az az igazi barát, ki ha nevetsz veled nevet, hanem az, ki ha sírsz, letörli fájó könnyedet.

,,Az ember egy napon rádöbben arra,
hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az,
hogy valaki szeresse öt igazán.,,
(Goethe)

...az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle lélektelen gépezet. - (VICTOR HUGO )

,,Te valaki vagy a világban, de valaki számára Te vagy a világ.,, ( Szophoklész )

,,Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.,,
(Hemingway)

,, Akit szeretünk, azt soha nem ismerjük meg igazán. Nem azért, mert kiismerhetetlenebb, mint más, hanem azért, mert többet akarunk tudni róla.,,

,,Legősibb emberi vágyak egyike, hogy valakinek hiányozzál, ha este nem mész haza.,,
(Margaret Head)

Emlék maradok...


Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok,
Hiszen Napként az égen nektek ragyogok!
Ha szép idő van s kék az ég
Jusson eszetekbe sok szép emlék.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok-
Inkább a szép dolgokon kacagjatok!
Ha telihold van, az értetek ragyog
S azt jelenti, hogy boldog vagyok.
Ha hullócsillag száll az éjféli égen,
Akkor mondjatok egy imát értem!
Én is imát mondok majd értetek,
Hogy boldog lehessen szívetek.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok,
Hiszen szívetekben jó helyen vagyok.....

Ima

"Uram, tégy engem békéd
eszközévé, Hogy szeressek
ott,ahol gyűlölnek,
Hogy megbocsássak ott,
ahol megbántanak,
Hogy összekössek,
ahol széthúzás van,
Hogy reménységet keltsek,
ahol kétségbeesés kínoz,
Hogy fényt gyújtsak,
ahol sötétség uralkodik,
Hogy örömöt hozzak oda,
ahol gond tanyázik.
O, Uram, segíts meg,
hogy törekedjem,
Nem arra,
hogy megvigasztaljanak,
Hanem, hogy én
megvigasztaljak,
Nem arra,
hogy szeressenek,
hanem arra,
hogy szeressek.
Mert aki így ad,
az kapni fog,
Aki elveszíti magát,
az talál,
Aki megbocsát,
annak megbocsátanak,
Aki meghal,
az fölébred
az örök életre.”

"Éltél túl az Óperencián,
És soha nem féltél, míg jó voltál,
Lassan felnőttél, mégis mások döntik el,
Hogy úgy kell majd élned, ahogy ők képzelik el.
De soha ne lépj ki, a sorba ne állj be mások után, ameddig élsz,
Soha ne szégyelld, ha másképp élsz,
Amíg érzed, hogy úgy többet érsz.
Soha ne szégyelld, légy önmagad
Ne félj, álmaid, nem kell, hogy megtagadd,
És hogyha rosszul döntöttél, mondd, hogy tévedtél,
S kezd újra el, úgy hogy magadban hiszel.
Álmunkban mindig Kishercegek vagyunk,
És amikor ébredünk, mindig visszaváltozunk.
Ha nincs többé senki, akit megszelídíthetnél,
Ne hidd, hogy úgy van jól, csak azért, mert felnőttél!"

" Ami nekem fáj, azt mással nem teszem.
Fontos, hogy figyelj másokra!
A kezünk segélynyújtásra való,
A lábunk arra, hogy odasiessünk a bajba jutókhoz.
A szemeddel lásd meg, ha valaki vigasztalásra vár!
A füleddel halld meg, miben segíthetsz!
A beszéd különlegessége emberi adomány, használjuk
magunk és mások örömére!
Mindegyikünkben van valami csoda, valami, amiben több
lehet másoknál.
Ne feledd! "

"Aki megtalálja önmagát, már sehol nem tévedhet el."

Az vagyok, aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére.
Olyan ember vagyok, aki leborul az élet titokzatossága előtt, aki nyitott a csodákra,
aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez, amit csinál.
(Paulo Coelho)

Inkább arra törekedj, hogy jó ember legyél, mint arra, hogy tökéletes. Az egyik legnagyobb öröm az életben, ha élvezed a munkádat. Három dolog van, amelyet senki sem vehet el tőlem: a tudásom, az élményeim és az emlékeim. Az egyik legnagyobb kincs az életben: a döntés szabadsága. Az igazi értékek nem hullanak csak úgy az öledbe. Tenni kell értük.

Amekkora az önbizalmad, akkora lesz a sikered is. Ha nem fogadod meg, a jó tanács ugyanannyit ér, mint a rossz tanács. Az élet csupa gyötrelem, zűrzavar, szenvedés és szerelem. Senki sem oldja meg helyetted a problémáidat. Amikor hajszolom a boldogságot, mindig elbújik előlem, de mindig megtalál, ha a családomra, a környezetemre s a munkámra figyelek, és igyekszem a legtöbbet kihozni magamból.

Nem egyhamar sikerül az embernek azzá válnia, ami lenni szeretne. Csak akkor érdemes visszatekinteni a múltra, ha tanulhatsz belőle. Annyira lehetsz sikeres, amennyire szerinted megérdemled. Az életben a legtöbb dolog jó, és csak a maradék rossz. Úgy lehetsz boldog, ha csak a jóra figyelsz. Ha a rosszat keresed az emberekben, meg fogod találni. De ha a jót keresed, akkor azt fogod megtalálni.

Ha szívvel-lélekkel csinálok valamit, az átragad másokra is. Kortól, nemtől és bőrszíntől függetlenül minden embernek többé-kevésbé ugyanannyi szeretetre van szüksége. Ne csak azt vedd észre, ha téged megbántanak. Tanuld meg észrevenni, ha te bántasz meg másokat. Ha meg akarsz tanulni valamit, akkor gyakorolni kell. Gyakorolni pedig senki sem fog helyetted. Ha jó indulattal döntesz valamiről, rendszerint jó döntést hozol.

Csak az lehet hős, aki mer kockáztatni. Az élet mindig szembesít bennünket azzal, hogy a dolgokat jobban is lehet csinálni. Nehéz jó tanácsot adni, és még nehezebb megfogadni. Nehéz azzal vitatkozni, akinek igaza van. Semmibe se kerül kedvesnek és barátságosnak lenni. És nemcsak ingyen van, de még kapsz is érte.

Minden, amit idáig elértem, valaha elérhetetlennek látszott. Amik miatt aggódtam eddigi életem során, azok jobbára nem történtek meg. Nem arra törekszem, amit mások képesek maximálisan kihozni magukból, hanem arra, amire én vagyok maximálisan képes. Nem könnyű eldönteni, mi az, ami az életben fontos, és mi az, ami nem fontos. Az ember csak annyira jó vagy rossz, amennyire jó vagy rossz körülötte a világ.

Nincs veszedelmesebb buktató annál, ha valaki mindent megtehet, amire impulzust érez. Ha nem kell senkire tekintettel lennie, nem kell önuralmat és lemondást gyakorolnia. E morális gátak híján úgy jár, mint az a gyümölcsös, amelyben senki sem nyesi, ápolja a fákat. A gyümölcs elvadul rajtuk, és férgessé válik. Ezért kell örülni az életünket fékező, irányító akadályoknak, kudarcoknak, önuralomra kényszerített helyzeteknek is. Mert a Kertész áll mögöttünk, aki jellemünk erején kreatív életünk egészséges gyümölcseit védi és fejleszti minden cselekedetével.

Jó annak akit szeretnek, aki hiányzik valakinek.
Akit gyakran hívnak,
akit sokszor keresnek.
Aki még félig másban él,
akiben nem céltalan a remény.

Aki tudja, várják valahol,
akit valaki szelíden átkarol.
Aki élhet egy másik emberért,
Akinek nem kell sírnia egy másik emberért.
Akinek nem kell sírnia egy apró kis támaszért,
Akiben nem kételkednek soha,
Aki megnyugodhat, ha távol is otthona.
Aki igazat mond és van aki elhiszi,
Aki megóvja, s kiben újra megtanulhat élni!!

Van, aki könnyen kapja meg azt akit szeret,
van aki sír és szenved.
Van aki könnyek nélkül tud feledni,
s van aki meghal,mert igazán tud szeretni.

Jótanács

"Kerüld a zajt és a gyűlöletet, és emlékezz, milyen békesség rejlik a csöndben. Légy mindenkivel jó viszonyban, amíg ez az elveid feladása nélkül lehetséges. Érthetően és nyugodtan mondd el az igazadat, de hallgass meg másokat, még ha ostobák vagy tudatlanok is - nekik is lehet jó gondolatuk.
Kerüld a hangos és agresszív embereket, mert csak zaklatják az elmét. Ha összehasonlítod magad másokkal, lehet, hogy büszke leszel, lehet, hogy elkeseredsz, mert mindig voltak és mindig lesznek nálad nagyszerűbb és kisszerűbb emberek. Élvezd a tetteidet éppúgy, mint terveidet. Törődj a sorsoddal, akármilyen szerény is - ez valóban a tulajdonod, bár a szerencse forgandó. Légy óvatos az ügyeid intézésében, mert gyakori a csalás. Ez azonban ne vakítson el téged, mert az erény létezik - sokan küzdenek magas eszmékért, és a mindennapi élet tele van hősiességgel.

Légy önmagad, sohase tettessél olyan érzelmeket, amiket nem érzel. Ne légy cinikus a szerelemben sem, mert az a kiábrándultság ellenére is örökkévaló, miként a kiszáradó, de mindig megújuló fű.
Az idő múlásával mondj le méltóságteljesen az ifjúság örömeiről. Fejleszd lelki erődet, hogy az pajzsként szolgáljon a váratlan balszerencse csapásaival szemben, de ne gyötörd magadat képzelt veszedelmekkel. Gyakran szül félelmet a fáradtság és a magány. A szükséges fegyelmen túl légy kíméletes önmagaddal. A világmindenség gyermeke vagy, nem kevesebb a fáknál és a csillagoknál- jogod van a létezéshez! S akár tudod, érzékeled, akár nem, a világegyetem kitárul előtted... Az élet zajos forgatagában tarts békét önmagaddal és a lelkeddel. A gyakran előforduló csalás, az egyhangú munka és a kudarcba fulladt álmok ellenére is gyönyörű ez a világ. Légy óvatos! Törekedj a boldogságra!"

Vártam, hogy más lesz az élet, ha rám találsz,
Vártam, hogy más lesz, ha velem leszel.
Vártam már sok-sok éven át azt, hogy átölelsz,
Kérlek, ne késlekedj, gyere már!
Hozd el a holnapot,
Hozd el az álmokat
És hozd el a vágyaim!
Hozd el a szívedet,
Hozd el a jót
Gyere már, gyere már!

Hozd el a napsütést,
Hozd el a perceket
És hozd el az ébredést,
Hozd el a lelkedet
Hozd el a szót
Gyere már, gyere már!

"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést."
Benjamin Disraeli

"Valakit szeretni annyit jelent, mint egy mások számára láthatatlan csodában gyönyörködni."
Francois Mauriac

"A szerelembe - mondják - belehal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér."
József Attila

Ha volna két életem

Melletted minden reggel
Vidáman ébredek fel,
S könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
Új útra szólít engem,
Talán nem érted meg sohasem, hogy

Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Mennyivel könyebb volna,
Hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked,
A másik szabad lenne,
Minden nap szárnyra kelne,
S mindenkit szeretne, akit lehet.

Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Hogyha két életem volna,
Az egyik gyengéd volna,
Magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
S ha a világ elpusztulna,
Akkor is tovább lobogna.

Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Úgy fáj, hogy nincs két életem.

Amíg az ember elfogadja a megszokottat, addig állandó kétségek rabja lesz, de ha helyet ad egy józan kétely csábításának, végül rátalál az Igazságokra.

"A természet igazságos: aki vak, az jobban hall. Aki süket, az jobban lát. Akinek rövidebb az egyik lába annak hosszabb a másik!"

"Ha nem vagy képes megszeretni és élvezni a mindennapok ízét, valamit rosszul csinálsz. Az élet nem majd nyáron ott külföldön zajlik, hanem itt és most."
Lucien del Mar

Ha mersz álmodni és korlátok helyett lehetőségekben gondolkodni, csodák történnek az életed minden területén.

Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek.

Higgy, remélj és szeress, hogy boldog ember lehess!

"A barátok olyanok, mint a csillagok! Nem mindig látjuk őket, de tudjuk, hogy ott vannak!

"Fordítsd az arcod a Nap felé
és az árnyék mögötted marad."

"A boldogság csak egy-egy rendkívüli pillanat,
legfeljebb perc, a többi csak a rá való emlékezés."
Dallos S.

"Azért szúr a kaktusz, mert nem simogatod!"

Akkora a szívünk mint az öklünk.
Mindenki nem fér bele.Kár.
De aki ott van ott is marad.
Örökre.

"Ha az ember nem tudja, melyik kikötőbe igyekszik, nincs szél, mely jó lenne számára. " (Seneca)

. . . ha a közeledben van, akit szeretsz, mintha melegebb lenne a levegő. A tárgyak mosolyogni kezdenek, a szoba ismerősebb lesz, mintha az illat is megváltozna körülötted, ha a közeledben van, aki számodra kedves. Ez az összetéveszthetetlen jelenlét-érzet, amikor az idegenség hirtelen ismerőssé válik, amikor meghitté varázsolódik a környezeted - a szeretet biztos jele. Nem kell mindig testi közellét. Minél valódibb a szeretet, annál távolabbra hat térben és időben is. Ha rád gondolok és szeretlek, megjelenhet lelkedben az üzenet. A város másik pontján is. Néha a Föld másik pontján is. Egyszerre nyúlunk a telefonhoz, például. . . . . Vagy szembejössz velem az utcán. . . . . Hányszor van ilyen! Idő és távolság nem számít. Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz. . . . .

"Két ember között a legrövidebb út egy mosoly."

Ha bízol, csupán arra kell hagyatkoznod, hogy minden eredménynek megvan az előnye. Amíg nem telik el egy kis idő, ezt nem veszed észre… Néhány ember eljön az életünkbe, és gyorsan elmegy… Néhány ember barát lesz és marad egy kicsit… gyönyörű nyomokat hátrahagyva a szívünkön… és ez velünk is így van, hiszen barátságot kötöttünk.

A tegnap: történelem.
A holnap: misztérium.
A ma: ajándék.
Úgy gondolom, hogy az élet valami különleges… Élj és élvezz minden pillanatot.

Várhat mindig ránk egy újabb állomás,
amit nem sejtünk, s nem is álmodtunk.
Néha meglep néhány új találkozás,
amit nem láttunk, amit nem vártunk.

"...Ha csak egy órát élnél még, és csak egy telefonra lenne lehetőséged, kit hívnál fel és mit mondanál neki? No és még mire vársz? "
(Stepen Levine)

Valahol az égen, van egy
fényes csillag,
Iránytűje lehet a mesés
angyaloknak.
Hogy merre is van, azt
senki sem tudja,
De biztos, hogy van, hisz
mesélnek róla.
Mesélik még azt is, ha
távozik egy élet,
Születik egy angyal, s
benne újra él a lélek.
Mert angyalok leszünk, csak
még nem tudunk róla,
De így van, én tudom, hisz
valahol meg van írva.
Újra élünk ott fenn, kikkel
régen találkoztunk,
Anyákkal, apákkal, s kikkel
együtt randevúztunk.
Együtt leszünk ismét, s még
jönnek utánunk,
Kiket egyedül hagytunk a Földön,
de innen fentről látunk.
Látjuk azt, mikor a
temetőbe mennek,
S sírunkra egy-egy virágot
letesznek.
Könnybe lábad szemünk, ha
könnyeiket látjuk,
De innen fentről vigyázunk majd rájuk.
/ Ismeretlen/

Gyere Angyal, mert szükségem van rád.
Érezni szeretném a kezed bársonyát:
Ahogy lágyan fáradt arcomhoz ér,
Oly szelíden, ahogy egy sóhaj útra kél.

Gyere és hozd el a szívembe a Fényt,
Meggyötört lelkemnek adj újabb reményt!
Gyere és suttogj nyugtató szavakat,
Míg bennem a bánat végleg elapad!

Gyere, hogy láthassam szelíd mosolyod,
Melyből a szeretet fénye rám ragyog!
Gyere és maradj itt addig velem,
Míg lelkem megnyugszik és visszatér a hitem!

Míg végre én is elhiszem,
Hogy az Élet még szép lehet,
S hogy a Szeretet győzelmet arathat,
A rút Halál felett...
/Lady Moon/

Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket.....
Néha az életben, te találsz egy különleges barátot.
Valaki, aki megváltoztatja az életedet azáltal, hogy csak része annak.
Valaki, aki megnevettet addig, amíg nem tudod abbahagyni.
Valaki, aki meggyőz téged, hogy valóban van egy bezárt ajtó, ami csak arra vár, hogy kinyisd.
Ez az örök barátság.

Évekig harcoltam a saját szívem ellen, mert féltem a bánattól, a csalódástól és a szenvedéstől. Mindig tudtam, hogy az igazi szerelem mindezek fölött áll és hogy még meghalni is jobb, mint szerelem nélkül élni. Ha csupa szenvedés és csalódás és magány az ára, akkor is megéri szerelmesnek lenni.

A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.

A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást.
Paulo Coelho

Életed egy múló pillanat,
Csak tarka kép, mely mögötted marad.
Végtelen az út, mégis rövid,
Egy perc csupán, mi emlék ránk marad.

Néha már úgy érzed véget ér,
De mész tovább, hogy megtaláld magad...

Soha nem késő lépni !!!

Gabriel García Márquez egészségi okokból visszavonult a nyilvánosságtól (nyirokrákja van). Úgy tűnik, egyre súlyosabb. Búcsúlevelet küldött barátainak, ez az Internet segítségével is terjed. Ajánlom, hogy olvassátok el az utóbbi idők legzseniálisabb latin-amerikai elméjének igazán megható írását:

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám.

Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.

Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!

Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.

Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.

Annyi mindent tanultam tőletek, emberek ...Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.

Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.

Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.

Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek veled sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.

Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért.
Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked.

Kedves, tanulságos történet.

Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt. A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont bámulva.
Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról, a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból. A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében. Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta. Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve.
Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján.
A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat.
Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem. Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Tanulság: igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem törődve saját helyzetünkkel. Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket, de ha derünket és boldogságunkat osztjuk meg másokkal, megsokszorozzuk azt.
Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a dolgokat az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért. Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat, melyek száma - bármilyen sok is jusson - véges.

A dolgok, melyeket megtanultam az élettől
Paulo Coelho
Én, most tanulom ezeket a dolgokat.

- Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.

- Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.

- Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.

- Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.

- Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.

- Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.

- Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.

- Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.

- Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked, felállni.

- Hogy csak, azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.

- Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.

- Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.

- Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.

- Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.

- A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.

- Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.

- Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél.

- Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.

- A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.

- A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.

Tanulságos előadás

Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy konzerv üveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg. Igen - volt a válasz. Ezután elővett egy dobozt tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött. És most - mondta a prof - vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok - a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid. Ha minden mást
elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak; mint a munkád, a házad, az autód. A homok az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra.
Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel. Szakíts időt orvosi ellenőrzésre. Vidd el a párodat táncolni. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj, azokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok.

Némi kiegészítés: Az egyik diák megkérdezte, hogy most már valóban tele van-e a doboz. Mire a prof azt válaszolta, hogy igen, tele. Erre a diák elővett egy dobozos sört, kinyitotta és beletöltötte a dobozba. A sört a homok elnyelte, és térfogatváltozás nem következett be. Azt mondta erre a diák: Bármennyire is úgy érezzük, hogy tele van az életünk, az alábbi példából látszik, hogy azért egy sör még mindig belefér!

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette, mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán mindenki csodálatára megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált.
Az élet mindenfajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg. Rázd meg magad és lépj egyet feljebb!

Néhány ötlet mára:
Tanulj, mintha örökké élnél!
Dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged pénzre!
Szeress úgy, mintha nem fájna a csalódás!
Táncolj úgy, mintha senki se látna!

Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre:

* Sorold fel a világ 5 leggazdagabb emberét!
* Sorold fel a világ 5 legutóbbi szépségkirálynőjét!
* Sorolj fel 10 Nobel-díjast!
* Sorold fel 5 Oscar díjas színészt!

Hogy megy? Rosszul? Ne aggódj! Senki sem emlékszik így a tegnap legjobbjaira.
A tapsviharok elmúlnak, a trófeák beporosodnak, a győzteseket elfelejtjük.


Most ezekre a kérdésekre próbálj válaszolni:

* Sorolj fel 3 jó tanárt!- aki segített neked azzá válni, aki lettél
* Sorolj fel 3 barátot!- aki a nehéz időkben melletted állt
* Mondj olyan embert!- aki azt éreztette veled, hogy különleges vagy
* Sorolj fel 5 embert!- akikkel szívesen töltöd az idődet


Hogy megy? Jobban?


Azok az emberek, akik az életünket különlegessé teszik, nem feltétlenül a leggazdagabbak, vagy a legnagyobb díjak nyertesei. Viszont aggódnak értünk, törődnek velünk és mellettünk állnak minden helyzetben.

Töprengj el rajta egy pillanatra, milyen rövid az élet! Te mit akarsz tőle? Ki vagy te?

Jó néhány évvel ezelőtt a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a győzelem reményében. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindenki megállt és visszafordult...mindegyikük. Az egyik Down-kóros lány leült mellé, megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát. Aztán mind a 9-en összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon.

A stadionban pedig a nézők felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a történetet. Hogy miért? Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott győzelem. Az életben sokkal fontosabb másokat győzelemhez segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani.


EGY GYERTYA SEM VESZÍT SEMMIT A LÁNGJÁBÓL, HA MEGGYÚJTUNK EGY MÁSIKAT.
Ezek a mondatok egyszerűek, maguktól értetődőek és nincs nagy jelentőségük, de néha-néha nem árt elolvasni őket, ha egyébként tisztában is vagyunk mindezzel. Gyakran túlságosan elmerülünk abba, amit csinálunk, és közben elfelejtjük, miért is csináljuk... (Na jó, nem mindenki!)

Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így szólt:
- Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi?
- Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?
- Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást, majd visszavágyódnak a gyerekkorba. Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt, hogy megfelejtkeznek a jelenről, így aztán nemhogy a jövőt, de a jelent sem élik meg. Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg, és úgy halnak meg mintha sose éltek volna.
- Atyaként mit szeretnél, ha gyerekeid mely tanulságot jegyeznék meg?
- Tanulják meg, hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell, hogy szerethessenek. Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak mellettünk. Tanulják meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magunkat, saját magunkhoz képest legyünk elbírálhatóak. Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége. Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek begyógyuljanak. A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell megtanulni. El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzéseiket. Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem. Két ember nézheti ugyanazt a dolgot és mégis két másféle dolgot látnak. Meg kell tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk és mégis szeret. Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk magunknak is.

Búcsúzásul megköszöntem szavait, Ő pedig így válaszolt:
- Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, hogy érzéseket ébresztettél bennük.

KŐBE VÉSVE...

Két barát ment a sivatagban.
Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat, aki megsértődött, és anélkül, hogy szólt volna bármit is, beleírta a homokba:
"Ma a legjobb barátom lekevert egyet!"
Mentek tovább a sivatagban, egy oázishoz értek, ahol elhatározták, hogy megfürödnek. Az a barát, aki kapott egy pofont, fuldoklani kezdett, de a másik kimentette. Magához térvén, kőbe véste:
"Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!"
Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette a másikat, megkérdezte:
- Mikor megütöttelek, homokba írtad. Most meg kőbe vésted. Miért?
A másik azt válaszolta:
- Mikor valaki megbánt, csak homokba szabad írnunk, hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat. De ha valaki jót tesz velünk, véssük kőbe, hogy senki se törölhesse el.

TANULD MEG SÉRELMEIDET HOMOKBA ÍRNI, A JÓSZERENCSÉDET PEDIG KŐBE VÉSNI! Azt mondják, egy különleges emberrel találkozni, akit tisztelsz, egy pillanat műve.
Megszeretni egy nap elég, de az illető elfelejtéséhez már lehet, hogy kevés egy élet.

Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. … S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?… És mégis várod.” „Mi a csoda? … Hát egyszerűen az, hogy a szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt, eloszlatja a távolságot két ember között, lebont mindenféle mesterséges választófalat, melyet társadalom, nevelés, vagyon, múlt, emlékek emeltek közénk. Mint aki életveszélyben körülnéz és egy kezet keres, mely titkos szorítással üzeni, hogy van még részvét, van együttérzés, élnek még emberek valahol.”...

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás,és az önfeláldozás között...És megtanulod,hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel,és a társaság a biztonsággal...És kezded megérteni,hogy a csók nem pecsét,és a bók nem esküszó...És hozzászoksz,hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget:a felnőtt méltóságával,nem pedig a gyermek kétségbeesésével...És belejössz,hogy minden tervedet a mára alapozd,mert a holnap talaja túl ingatag ehhez...Egy idő után kitapasztalod,hogy még a napsugár is éget,ha túl sokáig ér...Műveld hát saját kertecskédet,magad ékesítsd fel lelkedet,ne mástól várd,hogy virágot hozzon neked...És megtanulod,hogy valóban sokat kibírsz...hogy valóban erős vagy...és valóban értékes....